Nem kifejezetten provence-i recept, viszont a levendula miatt abszolút olyan hangulatú. A szilva kissé savanykás íze remekül illik a levendula aromájához, ill. nagyszerűen kiegészítik egymást. Az eredeti recept, amelyből kiindultam Nigellától származik, én most ezt egészítettem ki egy kis szilvával. Levendulás cukorból is kevesebb került a tésztába – mint eredetileg kellene -, hogy összhangba tudjam hozni a szilvával és ne nyomja el annak az ízét. Ilyenformán remekül összejöttek! És még azoknak is ajánlani merem, akik eddig netalán tán ódzkodtak a levendula süteményben való felhasználásától.
Hozzávalók (12 db normál méretű muffinhoz):
125 g liszt
1 teáskanál sütőpor
125 g nagyon puha vaj/margarin
50 g levendulás cukor
60 g porcukor (nálam most szőlőcukor)
2 tojás
csipet só
néhány evőkanál joghurt vagy tej
kb. 6 szem közepes szilva, kimagozva, felkockázva
A muffinformát béleljük ki papírkapszlikkal, a sütőt melegítsük elő kb. 190 fokra.
A vajat keverjük jó habosra a kétféle cukorral, majd keverjük hozzá a tojásokat és a sót, végül szitáljuk hozzá a sütőport és a lisztet is. Keverjünk simára mindent, és lazítsuk egy kis tejjel, vagy joghurttal a tésztát. Végül óvatosan keverjük hozzá a kevés lisztben átforgatott (azért, hogy ne süllyedjen le nagyon a süti aljára) szilvakockákat, majd töltsük meg a papírformákat a masszával és az előmelegített sütőbe tolva, kb. 20-25 percig süssük
Tipp: ha intenzívebb levendula ízt szeretnénk, használjunk a porcukor helyett is levendulás cukrot, vagy keverjünk a tésztához még egy nagyon kevés (vigyázzunk, mert kevés mennyiségben is intenzív ízű) levendulavirágot is, de csak olyat amelyről tudjuk, hogy semmiféle vegyszer nem érte.
Most ettük meg. Nagyon finom!:)